Egy múzeumi környezeti katasztrófáról geológus szemmel, 4. rész

Előfordul, hogy az elektronmikroszkópos vizsgálatokat előkészítő sztereomikroszkópos megfigyelések során nincs módom fotókat készíteni. Ilyenkor rajzolok.
Először a tárgyat, vagy annak nagyobb részletét, rajta a mintavételi hellyel/helyekkel, 

Festett fa asztalláb részlete a mintavételi hellyel (11. minta)

majd a leválasztott mintá(ka)t.

Festett fa asztallábról leválasztott minták (11_1--11_5 minták)

A rajz középső részén látható 11_1-es minta részleteit könnyen azonosítani tudom az elektronmikroszkóppal készített visszaszórt-elektronképen.

Festett fa asztallábról leválasztott minta (11_1. minta). Visszaszórt-elektronkép. Fotó: Bendő Zsolt.

Egy múzeumi környezeti katasztrófáról geológus szemmel, 3. rész

A sztereomikroszkópos vizsgálatok után pásztázó elektronmikroszkópban is megvizsgálom a kristálycsoportokat, hogy kémiai összetételüket meghatározhassam, és az egyedi kristályok morfológiáját is tanulmányozhassam.

Míg a sztereomikroszkópban a kristálycsoportok alakján kívül színüket is jól látom, addig az elektronmikroszkópban a formával kell boldogulnom amikor azokat a kristálycsoportokat keresem, amelyeknek szeretném meghatározni a kémiai összetételét.

Szeretném megtudni, hogy a különböző színű kristálycsoportok kémiai összetételében van-e valamilyen különbség.

Nézzük először a zöld ásványcsoportokat. Keressük meg a D ábrán piros nyíllal jelölt szemcsét az elektronmikroszkópos felvételeken (E‒F). 

Mellénydísz (27. minta) különböző nagyítású sztereomikroszkópos (A‒D) és pásztázó elektronmikroszkópos (E‒F) felvételeken. A pontos nagyítást nem tudom megmondani (nem tudhatom, ki milyen méretben nézi a képeket), de a fotók egymáshoz képesti nagyítását jól látom: a B fotó nagyítása az A-hoz képest kb. ötszörös. A pontos méretekről a méretarányok tájékoztatnak.
Az elektronmikroszkópos fotókat Bendő Zsolt készítette. 

Az E ábra piros ellipszise a D fotón látható részletet jelöli, a D‒F fotók piros nyilai ugyanarra a kristálycsoportra mutatnak. Megtaláltam, amit kerestem, jöhet a kémiai összetétel meghatározása.

Egy múzeumi környezeti katasztrófáról geológus szemmel, 2. rész

A kutatás első szakaszában a műtárgyakon képződött korróziós termékek makroszkópos és sztereomikroszkópos leírásával, dokumentálásával foglalkozom.

Mellény. Néprajzi gyűjtemény. Fotó: Dobó István Vármúzeum

Ha a fenti fotón látható mellény fémdíszeit (a méretarány körül elhelyezkedő kerek formák) közelebbről, mondjuk lupéval megnézzük, valami hasonlót látunk:

Mellénydísz (27. minta).

A lupéval kéknek, fehérnek, barnának látszó kristályhalmazokról még nagyobb nagyítást használva, sztereomikroszkóp alatt kiderül, hogy nagyon sokféle színben pompáznak: a fehérek és a változatos árnyalatú kékek mellet zöld és áttetsző kristálycsoportok is vannak.

Mellénydísz (27. minta).

A sztereomikroszkópos vizsgálatok során azt is megfigyelhetjük, hogy a különböző színű, formájú kristályok, kristályhalmazok hogyan helyezkednek el egymáshoz képest.

Mellénydísz (27. minta).

Ez a lassú, aprólékos munka nagyon fontos lesz a későbbi vizsgálatok során (például az elektronmikroszkópos vizsgálatokkor, amikor "valódi" színeket nem látunk), mert mindig  pontosan tudnunk kell, mit vizsgálunk. A jól megválasztott vizsgálati módszerek kiegészítik egymást: ahol az egyik gyengébb, erősebb a másik, és fordítva. Ezért nagyon fontos a komplex eszközhasználat.

Egy múzeumi környezeti katasztrófáról geológus szemmel, 1. rész

Tavaly ősszel a restaurátorok konferenciáján tartott előadásunk után odajött hozzánk az egri Dobó István Vármúzeum néhány munkatársa.

Elmesélték, hogy 2009-ben arra lettek figyelmesek, hogy egyik raktárbázisukon a műtárgyak elszíneződtek, mállani, korrodálódni kezdtek. Mikor utánajártak, kiderült, hogy az előző évben egy korábbi rovarfertőzés felszámolására gázos fertőtlenítést végeztek. A felhasznált vegyszer megtámadta a fémtartalmú műtárgyakat.
2012 végére a korrózió katasztrofális méretűvé vált: minden réz- és ezüsttartalmú műtárgyat megtámadott.

Köztük rézcsengőket,

Vörösréz csengő, Néprajzi gyűjtemény. Fotó: Dobó István Vármúzeum

üstöket,

Vörösréz üst, Néprajzi gyűjtemény. Fotó: Dobó István Vármúzeum

fémcsipkéket.

Főkötő, Néprajzi gyűjtemény. Fotó: Dobó István Vármúzeum

Nem kímélte a fémmel díszített textileket sem.

Fémfonalakkal rojtozott kötény, Néprajzi gyűjtemény. Fotó: Dobó István Vármúzeum

Fémflitterekkel díszített főkötő, Néprajzi gyűjtemény. Fotó: Dobó István Vármúzeum

Többféleképp is próbálkoztak a tárgyak mentesítésével, restaurálásával, de a korrózió rendre visszatért.

Ekkor kértek segítséget tőlünk.
Kaptunk néhány mintát, tájékozódni.
Az előzetes mikroszkópos vizsgálatok során azt láttuk, hogy a réz- és ezüsttárgyakon foszfátásványok gyönyörű kristályai képződtek.

Korróziós termékek (pásztázó elektronmikroszkópos felvétel) a vörösréz üstön. Fotó: Bendő Zsolt

Mivel ezek a szilárd, kristályos anyagok az ásványtan módszereivel ismerhetők meg, és ezek a környezeti ásványtani vizsgálatok elengedhetetlenek a károsodás megállításához, a helyreállításhoz, belevágtunk.

A következő másfél évben, a múzeum munkatársaival közösen, kísérletet teszünk a korróziós termékek, és folyamatok azonosítására, a műtárgyak megmentésére.

A kutatást a Magyary Zoltán ösztöndíj teszi lehetővé. A kutatóbázis a Miskolci Egyetem Ásványtani-Földtani Intézete.

A kutatás folyamata, sikerek és kudarcok egyaránt, ezen a blogon lesznek nyomonkövethetőek.