Kísérletezünk, 6: a kísérlet vége

Kísérletünkben megpróbáltuk megismételni a vizsgált műtárgyakat tönkretevő folyamatokat, kontrollált körülmények között. Ismerjük a felhasznált vegyszer mennyiségét, monitoroztuk a fertőtlenítés és szellőztetés során a hőmérsékletet és a páratartalmat.

A gázosítási és szellőztetési szakaszban a műszer a kőtárban, ezután a raktárban gyűjtötte az adatokat.

A fertőtlenítés/szellőztetés különböző szakaszaiban begyűjtött minták vizsgálata még tart. Nagyon látványos eredmény azonban, hogy nedvesen tartott érméink erősen átalakultak, szabad szemmel is látható, hogy a korróziós termékek megjelentek rajtuk.

A múzeum pinceszinten lévő raktárában a légáram útjától három hónapig elzárva, nedvesen tartott érme kiemelés után.

Ha elfogadjuk a fertőtlenítéssel foglalkozó szakemberek álláspontját, hogy nagy légterek fertőtlenítésekor ma a foszfinnak múzeumokban sincs alternatívája, akkor a legfontosabb egy részletes fertőtlenítési menetrend, szabályrendszer kidolgozása. Ehhez meg kell ismernünk a fertőtlenítéskor lejátszódó folyamatokat. Kísérletünket ezért indítottuk el.

Kísérletezünk, 3: a hőmérséklet és a páratartalom monitorozása

Kísérleteink során folyamatosan nyomon követjük a pinceszinti raktárhelyiséggel szomszédos kőtárban a hőmérséklet és a relatív páratartalom változását.
A műszer kihelyezése előtt tesztméréseket végeztünk.

A vízszintes skálán az idő, a függőleges skála bal oldalán a hőmérséklet, jobb oldalán a relatív páratartalom olvasható le. A zöld görbe a relatív pártartalom, a piros a hőmérséklet, a kék pedig a harmatpont (az a hőmérséklet, ami alatt az aktuális páratartalomnál a pára kicsapódna) változását jelöli. A diagramon jól látható, hogyan változott a relatív páratartalom és a harmatpont, amikor 16:03 perckor ráleheltünk a szondára.

Az ábráról leolvasható, hogy az aktuális relatív nedvességtartalom (40% körül) és hőmérséklet (20°C körül) megfelelő a gázosítás megkezdéséhez.
A kihelyezés előtt a gázosítandó terek és szomszéd helyiségeik különböző pontjain (padló, szekrény teteje stb.) végeztünk méréseket, ezek eredményei alapján került a műszer a kőtárba.
A kísérlet során, a gázosítás kezdete óta szondánk tízpercenként mintáz.

A hőmérsékletet és a relatív pártartalmat mérő műszerünk a kőtárban.

Miért fontos a hőmérséklet és a páratartalom folyamatos nyomon követése?

A vizsgált esetekben a fertőtlenítésre használt szerek mindegyike úgy fejti ki hatását, hogy a levegő nedvességtartalmával reagálva foszfin-gázt (H3P) szabadít fel. Ez a foszfin okozza a múzeumi kártevők pusztulását.

A foszfin a fertőtlenítő szer magnézium/alumínium-foszfidjából szabadul fel (miközben magnézium/alumínium-hidroxid képződik). A szer másik hatóanyagából, az ammónium-karbamátból pedig ammónia és szén-dioxid keletkezik. A szén-dioxid, az oxigén kiszorításával megakadályozza, hogy a rendkívül gyúlékony foszfin begyulladjon.

Magyarországon is okozott már súlyos balesetet ennek az anyagnak a gondatlan kezelése.

A túl magas páratartalom, csakúgy mint a túl magas, vagy túl alacsony hőmérséklet, növelné a gázosítás kockázatát.